A Mi esküvőnk:
Ahogyan egy korábbi bejegyzésemben említettem, az eljegyzésünk az első évfordulónkon történt meg. Nándi hihetetlen szervezkedésbe fogott, nagyon aranyos volt, de persze itt is csúszott hiba a gépezetbe 😀
Az első “baki”:
Akkor történt, mikor szerette volna megtudni a gyűrű méretemet, és Anyukámtól elkérte az egyik gyűrűjét, amiről tudta, hogy szoktam hordani. Igen ám, csak ezt a gyűrűt a pénztárcájába tette az aprópénzhez, én pedig egyik nap leszaladtam a kisboltba, és mondtam neki, hogy veszek ki aprópénzt, mert nálam nincs… 😀 Rá is kérdeztem, hogy miért van nála Anya gyűrűje!? 🙂 Ő meg: “kiesett belőle a kő, és megkért rá Anyud, hogy vigyem el megcsináltatni! Ahhhhhaaaa háááát persze, a szívem dobbant, az agyam kattogni kezdett, hogy csaaaak nem készül itt valami a hátam mögött!? 😀
A második “baki”:
Fontos volt neki, hogy a régi hagyományokat tartva Apukám is áldását adja a lánykérésre, így személyesen szerette volna megkérni a kezemet tőle (amiről persze én mit sem sejtettem 😉 )! Így történt, hogy átmentünk hozzájuk, és Anyuék közreműködésével engem elcsaltak egy másik szobába (feltűnés nélkül), míg Nándi leült Apuval beszélni!
Mikor végeztek, kimentünk hozzájuk, és láttam Apa könnyes szemét, de persze nem kérdeztem semmit, míg nem annyit szólt, hogy “megbeszéltünk mindent, és áldásomat adom rátok” 😀 Na akkor mindenki szeme kikerekedett, hogy mi van? Én meg mondtam, hogy Apa, én nem tudok semmiről, úgyhogy ne is folytasd 😀 😀 😀 Olyan aranyos volt, a meghatódottságtól nem is gondolta, hogy én erről nyilván nem tudok semmit.
A harmadik “baki”:
Az eljegyzésünk Tihanyban volt. Egy csodás helyre vitt Nándi, a szobánkból teljes panoráma volt a Balatonra. Tihanyba a tihanyi révvel mentünk, és mikor megérkeztünk szakadt az eső. A büfésoron beültünk enni egy lángost, ameddig a vihar csendesedni nem kezdett. Ott hívta a testvére Nándit, és ugyan nem ült mellettem, de a telefon kellően hangos volt ahhoz, hogy halljam, ahogy a tesója megkérdezi, hogy:
“Na megkérdezted már?”
Én persze mintha nem hallottam volna semmit, tömtem a fejembe a lángosomat, és nagyon vártam, hogy induljunk már tovább. 😀
Megérkeztünk a szállásra, kipakoltunk, majd betessékelt a hálóba. Egy pár perc múlva megjelent a szobában, nyakában egy szál rózsával, és letérdelt elém. A rózsa volt a gyűrűtartó, és feltette a nagy kérdést:
“Hozzám jössz feleségül?”
A válaszom egyértelmű volt, de 2x kellett elmondanom, mert az első IGEN-t nem hallotta hihi 🙂 🙂 🙂
Azt az érzést pedig nem lehet leírni, amit akkor éreztünk… Összebújtunk, és csak pityeregtem (pityeregtünk).
Mikor tudod, és érzed, hogy megtaláltad életed társát, akivel egy életet képes vagy leélni, történjen bármi. A mi kapcsolatunk sem volt felhőtlen az elején, sőt… De valamiért együtt harcoltunk egymásért, hogy legyen jövőnk. Ő is és én is fejlődni akartunk, egymásért, és magunkért is. Megakartuk érteni, hogy miért történnek velünk úgy a dolgok, ahogyan történtek… és nagyon jó úton haladunk, hiszen 4 év múlva megszerveztük a MI TÖKÉLETES ESKÜVŐNKET… És talán nem véletlen, hogy 4 évet vártunk az esküvővel…
4 év múlva… folytatása következik….
https://www.facebook.com/pages/Rubold-Eszter-4E-Team/519637798146212
https://instagram.com/ruboldeszter/
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel is :)
Facebook oldalam:
https://m.facebook.com/rubyhomefitness/
Email címem:
Rendelés és ingyenes regisztráció menete:
További információk a termékekkel kapcsolatban:
Szép napot! Eszti
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: